Jellegzetes grúz ételek / Typowe gruzinskie potrawy

Majdnem minden, amit a grúz konyhában szeretek: hacsapuri, hinkáli, mtcvádi, grúz kebab, kenyér és bor, a háttérben egy átlagos étterem.

Wszystko, co lubimy w gruzinskiej kuchni: chaczapuri, chinkali, mtsvadi, kebab po gruzinsku, specjalny chleb i wino oczywiscie.

A Függetlenség napja és a parlament költözése

1918. máj. 26-án lett kikiáltva Grúzia függetlensége (117 évet vártak erre). A mai ünnepségekről később tudok majd képeket tenni fel (Tbiliszi egyik negyedében ugyanis négy napja cserélik az internet- és telefonkábeleket, s ez megköti a kezemet...).

Szintén ma, a fővárostól 220 km-re, Kutaisziben felavatták a parlament új épületét. Tbilisziből azért költözik el az apparátus, hogy decentralizálják az országot (ez a hivatalos érv), az ellenzők viszont a törvénykezés marginalizálását látják ebben a változásban. Egy szovjet háborús emlékművet bontottak el, hogy helyet készítsenek az épületnek. A masszív szobor felrobbantásakor életét vesztette egy nő és nyolc éves kislánya.

Magyarország Grúziában 1. – Tbiliszi bárok

Csaba bárja Grúziában tárt ajtókkal várja a vendégeket! Tbilisziben a Rusztaveli úttól és metrómegállótól nem messze (Vashlovani u. 3.) található egy Jazz-Rock Café magyar ételekkel (a nevük legalábbis magyaros) és élő zenével. A menüben gulyásleves, különböző kolbászok, pörkölt, Szentendre-szelet, magyaros saslik, Hortobágyi-palacsinta, Budapest- és magyar saláta is olvasható. Bevallom, engem leginkább a Pista nevű desszert érdekel.

A három szobából álló „Csaba bárja” 1998-ban nyílt meg. Első termében többszáz különböző italt lehet kapni és itt állítólag akvárium is áll. A második rész főszereplője a balkon, ahová falépcsők vezetnek; míg a harmadik szobában hevszureti (Kelet-Grúzia) szőnyegek és az ősök képei alkotják a dekorációt. Itt egy panorámakép: http://info-tbilisi.com/chabasjazzrockcafe/panorama/

A Duna bár (máshol étteremként említik) ettől nem messze található (Kiacheli/Qiacheli u. 14), itt a magyar húsokra helyezik a hangsúlyt, de azért élő zene is van. Egy internetes felmérés szerint romantikus a hangulata és finomak az ételek.  A szakácsnő 13 éve dolgozik az étteremnek, magyar kollégáitól tanulta el a fogásokat.  Tudását egyelőre nem fogom letesztelni, Grúziában járva inkább a helyi ételeket kóstolgatom.

Grúz altatódalok

Látnivalók 4. - Mchetai legendák

A Tbiliszitől 20 km-re található egykori főváros, Mcheta már Kr.e.1000-ben lakott volt, így az ország egyik legrégebbi településének számít. Az Ibériai Királyság fővárosként (Kr.e. 3. századtól Kr.u. 5. századig) tanuja lett Grúziában a kereszténység felvételének. Ennek köszönhetően (a kereszténységet felvevő királynak, III. Miriannak Mchetaban volt a székhelye) a város a mai napig a Grúz Ortodox Egyház vezetőinek központja. A UNESCO Világörökség listáján is szereplő város legfőbb értéke tehát a grúziai pravoszlás vallás bölcsőjének szerepe. 

A legkorábbi szakrális építészeti emlékek is itt találhatók, melyek építéséhez több legenda is fűződik. Mielőtt ezek kifejtéséhez fognék, ismét kihangsúlyozom, hogy ezen történetek a magyarok történelméhez képest milyen régen játszódnak.

•  Szvetichoveli Székesegyház ('Élő Oszlop'): A legenda szerint egy grúz zsidó, Elias elindult Jeruzsálembe, hogy megmentse Krisztust Pilátus törvénykezése elől, de már csak a keresztrefeszítésre érkezett oda. Megváltotta egy római katonától Jézus köpenyét, majd hazatért Mchetába. Szidónia nővérének adta a köpenyt, aki azonban amint megérintette, rögtön meghalt a felindulástól. Mivel a köpenyt nem lehetett levenni róla, azzal együtt temették el. Később a sírján egy cédrus nőtt. Szent Nino azt kérte, hogy vágják ki a fát és építsenek egy hét pillérből álló templomot a helyére. A cédrust azonban nem lehetett kivágni, így Szent Nino imákban kért segítséget. Ezután elhárult minden akadály, a cédrus törzséből oszlop lett, melyből életet adó víz folyt.

A Székesegyházat eredetileg a 4. században építették, de a történelem során számtalanszor elpusztult, de a 11. században újraépítették. Freskókkal volt telefestve, de a legutóbbi restaurálás során csak egy részletet találtak meg ebből. Déli oldalon egy kisebb templomot építettek a bazilikába, ez a jeruzsálemi Szent Sír Bazilika szimbolikus másolata.

•  Dzsvári-kolostor ('Kereszt'): A hagyomány szerint Szent Nino, akinek nevét összekapcsolják a kereszténység felvételével Grúziában, a 4. század elején a mai épület helyén imádkozott és később egy keresztet állított Mcheta legmagasabb hegyén. A kereszt csodákat művelt ezért zarándokok utaztak ide az egész Kaukázusból.

A mai Dzsvári helyén először egy fatemplomot emeltek Nino keresztje fölé 545-ben, majd alig néhány évtizeddel később megépült a mai kolostor. Sajnos az eső és a szél által okozott erózió miatt a világ 100 leginkább veszélyeztetett műemléke között van. Igazán kár lenne érte, hiszen ez volt a mintája a Grúziában annyira jellegzetes kolostorépítészetnek. Sőt, a mai napig hagyomány, hogy a környékbeli ifjú házasok az eskütétel után a Dzsvárihoz utaznak és együtt gyertyát gyújtanak, s csak ezután kezdődhet a lagzi.

A kolostor látképe adja e blog hátterét.

Dióval töltött tojás

Po polsku: http://obliczagruzji.monomit.pl/przepisy-kuchni-gruzinskiej/jajka-faszerowane-orzechami

Hozzávalók: 10 tojás, 3/4 pohárnyi darált dió, 2-3 cikk fokhagyma, fűszerek (bors, só, paprika, őrölt koriander, egy csipet sáfrány), egy kiskanál almaecet

Elkészítés: a tojásokat megfőzni majd két felé kell vágni. A sárgáját kikaparjuk, összetörjük és összekeverjük a fenti hozzávalókkal. A kész masszával megtöltjük a tojásfehérjéket, s végül ízlés szerint dekoráljuk.

Grúziában általában reggeliként vagy előételként fogyasztják.

Giorgoba (Szent György napja)

St. George is depicted on Georgia’s Coat of Arms

Giorgoba is a holiday held in adoration and respect of St. George, the patron saint of Georgia. Georgians celebrate both on May 6 (the accepted anniversary of St. George’s death according to the Julian calendar; it would be April 23 on the Gregorian calendar) and on Nov. 23.

Schools and universities are closed on Giorgoba, and many Georgians go to church to commemorate the saint, known for his bravery. St. George was the “Savior of Georgians”, here is his brief story:

St. George lived in the fourth century. His father was from Cappadocia, and his mother was from Palestine. He was a commander of Emperor Diocletian‘s army, but he opposed the emperor because he was persecuting Christians. Because of this opposition, St. George was tortured and beheaded.

Although the country of Georgia is not named after St. George, devotions to him there date back to the fourth century. He is on the emblem of Georgia’s Coat of Arms, and there are 365 Orthodox churches in Georgia named after him, one for each day of the year. (http://nacelayp.com/2010/11/23/giorgoba-georgia/)

Születésnapos a blog!

Hurrá! Egy évesek lettünk! Köszönöm minden olvasónak, az állandóknak főként; gyertek továbbra is, van még jó néhány téma. Például:
- amit legtöbbször ígérgetek: bejegyzés a grúz pravoszláviáról
- amit legrégebb óta írok: grúz stílusú építészet Magyarországon
- legnépszerűbb bejegyzések és témák, amikről még fogok írni: hacsapuri, a Szent Korona grúz vonatkozásai, látnivalók Grúziában.
Kedves olvasók Magyarországon, Lengyelországban, Grúziában (és Thaiföldön, Uruguayban, Dél-Koreában, Argentínában, Salvadorban, és még sokáig sorolhatnám az eddigi olvasóink lakhelyét) továbbra is szeretettel látlak titeket a www.gruziaban.blogspot.com oldalán. Naxvamdis!

(A grúzok születésnap alkalmával így köszöntenek:)