Grúz keresztelő

Videó is készült hozzá, itt található:

Fő forrás: http://777blog.hu/hirek/ijeszto-kereszteles-gruziabol-video/

Grúz ortodox egyház

A képekre kattintva olvasható méretben jelenik meg a cikk:

Látnivalók 4. - Mchetai legendák

A Tbiliszitől 20 km-re található egykori főváros, Mcheta már Kr.e.1000-ben lakott volt, így az ország egyik legrégebbi településének számít. Az Ibériai Királyság fővárosként (Kr.e. 3. századtól Kr.u. 5. századig) tanuja lett Grúziában a kereszténység felvételének. Ennek köszönhetően (a kereszténységet felvevő királynak, III. Miriannak Mchetaban volt a székhelye) a város a mai napig a Grúz Ortodox Egyház vezetőinek központja. A UNESCO Világörökség listáján is szereplő város legfőbb értéke tehát a grúziai pravoszlás vallás bölcsőjének szerepe. 

A legkorábbi szakrális építészeti emlékek is itt találhatók, melyek építéséhez több legenda is fűződik. Mielőtt ezek kifejtéséhez fognék, ismét kihangsúlyozom, hogy ezen történetek a magyarok történelméhez képest milyen régen játszódnak.

•  Szvetichoveli Székesegyház ('Élő Oszlop'): A legenda szerint egy grúz zsidó, Elias elindult Jeruzsálembe, hogy megmentse Krisztust Pilátus törvénykezése elől, de már csak a keresztrefeszítésre érkezett oda. Megváltotta egy római katonától Jézus köpenyét, majd hazatért Mchetába. Szidónia nővérének adta a köpenyt, aki azonban amint megérintette, rögtön meghalt a felindulástól. Mivel a köpenyt nem lehetett levenni róla, azzal együtt temették el. Később a sírján egy cédrus nőtt. Szent Nino azt kérte, hogy vágják ki a fát és építsenek egy hét pillérből álló templomot a helyére. A cédrust azonban nem lehetett kivágni, így Szent Nino imákban kért segítséget. Ezután elhárult minden akadály, a cédrus törzséből oszlop lett, melyből életet adó víz folyt.

A Székesegyházat eredetileg a 4. században építették, de a történelem során számtalanszor elpusztult, de a 11. században újraépítették. Freskókkal volt telefestve, de a legutóbbi restaurálás során csak egy részletet találtak meg ebből. Déli oldalon egy kisebb templomot építettek a bazilikába, ez a jeruzsálemi Szent Sír Bazilika szimbolikus másolata.

•  Dzsvári-kolostor ('Kereszt'): A hagyomány szerint Szent Nino, akinek nevét összekapcsolják a kereszténység felvételével Grúziában, a 4. század elején a mai épület helyén imádkozott és később egy keresztet állított Mcheta legmagasabb hegyén. A kereszt csodákat művelt ezért zarándokok utaztak ide az egész Kaukázusból.

A mai Dzsvári helyén először egy fatemplomot emeltek Nino keresztje fölé 545-ben, majd alig néhány évtizeddel később megépült a mai kolostor. Sajnos az eső és a szél által okozott erózió miatt a világ 100 leginkább veszélyeztetett műemléke között van. Igazán kár lenne érte, hiszen ez volt a mintája a Grúziában annyira jellegzetes kolostorépítészetnek. Sőt, a mai napig hagyomány, hogy a környékbeli ifjú házasok az eskütétel után a Dzsvárihoz utaznak és együtt gyertyát gyújtanak, s csak ezután kezdődhet a lagzi.

A kolostor látképe adja e blog hátterét.

A grúz (pravoszláv) Húsvétot megelőző időszak

A vallásos grúz ortodoxok Jézus pusztában töltött 40 napjának emlékére a Húsvétot megelőző 40 napon keresztül böjtölnek, ami nem csak az ételtől való megtartózkodást jelenti, hanem hangos mulatságokra sem járnak és csak kevés bort fogyasztanak. Virágvasárnap barkákkal és más, zöld ágakkal mennek a templomba, ahol megszentelik ezeket, majd hazaviszik és egész éven át a házukban tartják. A képen az látható, ahogy az emberek a liturgia után várják, hogy a pap kijöjjön a templomból és megszentelje az ágakat.

 Nagycsütörtökön a pátriárka ünnepélyes misét celebrál, majd 12 paptársának megmossa a lábát Krisztus tettére emlékezve. Az utolsó vacsorát „titokzatos éjszakaként” emlegetik. Nagypénteken szigorú böjt érvényes, se tejterméket, se húst, de még olajat –vagy olajos ételt – sem szabad fogyasztani (ez érvényes az egész hétre, kivéve Nagycsütörtökre. Az emberek gyümölcsöt és kenyeret esznek, s vizet isznak). Ezen a napon festik a tojásokat a hagyomány szerint pirosra, mely Krisztus vérét szimbolizálja.  

Az ortodox Húsvét időpontja

Egy hét múlva Grúziában is sor kerül a Húsvét megünneplésére, amiről ezen a blogon is megemlékezek majd. De mi az oka annak, hogy hozzánk képest egy hét "késésben" vannak?

A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon ünneplik a húsvétot a 325-ben tartott niceai egyetemes zsinat óta. Mivel március 21. a csillagászati tavasz kezdete, ezért húsvétvasárnap legkorábban március 22-én lehet, legkésőbb pedig április 25-én. E két határnap között 35 különböző dátum adott. 1582-ben a csillagászati számítások alapján naptárreformra kerül sor, ekkor XIII. Gergely pápa bevezette a róla elnevezett kalendáriumot, mely felváltotta a Julianus-naptárt. Ezt az újítást nem mindegyik ortodox egyház fogadta el, így a grúz sem, ők továbbra is a Julianus-naptárt használják, tehát a régi hagyományok szerint számolják ki Krisztus feltámadásának időpontját.

Századunkban összesen 31 alkalommal ünneplik közösen a keleti és nyugati keresztények a Húsvétot.

Ortodox újév

A Juliánusz naptár szerint ma van az év utolsó napja és holnap kezdődik el az új év, ezért Grúziában (ahol a Karácsonyt is e kalendárium szerint tartják) az emberek ma is ünnepelnek. Ismét előveszik a tüzijátékokat, és néhol megajándékozzák egymást (már szó esett róla, hogy nem Jézus születésének napján ajándékoznak, hanem Szilveszterkor).

Igazából ez már a második évkezdte náluk idén, ugyanis "rendes" európai módjára december 31-én is elbúcsúztak az óévtől, majd egy nappal később üdvözölték az új évet. A következő munkaszüneti nap Vízkereszt lesz január 19-én.

Karácsony januárban

Az ortodoxok, így a grúzok is január 7-én ünnepelik a Karácsonyt (az ő –régi– naptáruk szerint ekkorra esett december 25.).  Hagyomány, hogy e napon az emberek különleges öltözékben felvonulnak az utcákon. Ennek az ún. Alilo (Alleluja) menetnek legfőbb szereplői a gyerekek, akiknek édességeket ajándékoznak a felnőttek ( ~ Betlehemezés). Az Alilo énekek régiónként különböznek, néhány variációt ezek közül már korábban itt is bemutattam. A dalokban leggyakrabban használt kifejezés a "ოცდახუთსა დეკემბერსა, ქრისტე იშვა ბეთლემსაო” azaz “december 25-én Krisztus megszületett Betlehemben”. Január 6-án éjfél előtt 10 perccel mindenki meggyújt egy gyertyát és az ablakba teszi. Az utcán sétálva mindenhol ebben lehet gyönyörködni. Szenteste az emberek többsége a templomban várja Jézus születését. Az összes grúz tévécsatorna is ezt közvetíti. Ünnepi köszöntésként "shobas gilocav"-ot illik mondani.

Karácsonyfa is van, ezt hozzánk hasonlóan feldíszítik. A mienkhez hasonló ajándékozás nincs (újévkor volt), így az ünnep valóban "csak" Krisztus születéséről szól.

Shobas gilocav!