Grúzia Magyarországon 14. - grúz táncosok Magyarországon

Az utóbbi években több színvonalas grúz együttes fellépett nálunk, s itt ne csak a nemzetközileg ismert tánccsoportokra gondoljunk, hanem a kisebb néptáncos csapatokra is, akik Magyarország több településén fesztiválokon vagy nemzetközi találkozókon mutatták be tánchagyományaikat. Fellépéseik igen népszerűek, sok ismerősöm számára ezeknek köszönhetően Grúzia egyet jelent a tánccal, melyet nagyon szívesen néznének órákon keresztül.

Egy kis válogatással készültem néhány magyarországi fellépésükből:

 

2009-ben Bánkon a batumi gyermek néptáncegyüttes:

 

2009. Ráckeve, tbiliszi leányok táncolnak:

 

 

2011. Debrecen, virágkarnevál: első helyen végeztek a tbiliszi táncosok, itt a gála látható



 

... Újkígyós, Zánka, Jászberény, Hajdúböszörmény, ... úgy tűnik már mindenhol jártak és évente visszatérnek!



Grúzia Magyarországon 13. - Az egyetemeken

Hogyan tanulhat egy grúz Magyarországon, illetve milyen lehetőségeik vannak a magyar egyetemistáknak Grúziában? A két ország között egyelőre kevés a kooperáció egyetemi szinten, viszont vannak lehetőségek, egyre több kétoldalú szerződés kerül aláírásra.

Egyetemközi csereprogramban vesz részt a Budapesti Corvinus Egyetem, partnere az I. J. Tbiliszi Állami Egyetem Társadalomtudományi Kara (ugyanakkor úgy látom a tbiliszi egyetem honlapján, hogy a grúz diákok nem utazhatnak Budapestre). A Szegedi Egyetem tavaszi félévre vonatkozó áthallgatási lehetőségei között két grúz helyszín is szerepel: Batumi és Tbiliszi. Mind a két helyszínen két hetet tölthet 15 ill. 18 magyar egyetemista a nyáron. Tavaly írta alá az együttműködési megállapodást a V. Sarajishvili Tbiliszi Állami Konzervatórium és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, de már korábban is érkeztek grúz művészek Budapestre. A Central European Universityn időnként Grúziával kapcsolatos előadásokat és beszélgetéseket is tartanak, így a középkori Grúzia teológiájáról és filozófiájáról vagy a jelenlegi EU-val kapcsolatos politikáról is. Tavaly szeptemberben a grúz nagykövet járt az ELTÉn azzal a céllal, hogy erősítse a kapcsolatokat a Grúz (Tbiliszi) Állami Egyetem és az ELTE megfelelő karai között. Egyébként ugyanitt lehetőség volt (s talán még van is, sajnos nem találtam információt) megismerkedni a grúz nyelvvel dr. Bíró Margitnak és dr. Komlósy Andrásnak köszönhetően, akik Grúziában jártak egyetemre.

Az egyetemek közötti kapcsolatoktól függetlenül a Nemzetközi Visegrádi Alap is támogatást nyújt mind a Grúziában tanulni kívánó magyaroknak, mind a hozzánk érkező grúzoknak. A honlapjukon szereplő információk szerint a Central European Universityre érkezett idén két grúz hallgató, akárcsak 2009-ben, Grúziába viszont még nem utazhatott magyar ezzel az ösztöndíjjal.  

Grúz táncosok Budapesten és Debrecenben

A Repülő Grúzok névvel titulált Kaukázusi Grúz Nemzeti Táncszínház közép-európai turnéja alkalmából Magyarországra érkezik tavasszal.
Előadások:
- 2012. április 20. 19 óra - MOM Kulturális Központ
- 2012. április 21. 19 óra - Debrecen, Kölcsey Központ
- 2012. április 22. 19 óra - MOM Kulturális Központ

A grúz tánckultúráról korábban már itt és itt írtam.
Részlet az előadásból :

Grúzia Magyarországon 12. - Labdarúgás

Jelenleg legalább 4 grúz focista játszik Magyarországon a Győr, Pápa és Pécs csapatában, de megfordultak már Szigetszentmiklóson is és... A kaukázusi jelenlét nem csak azoknak okozott feltűnést, akik az előző havi grúzszámlálás című bejegyzésemet olvasták. 

(ebből a 2010-es cikkből) A Győri ETO FC-nél – elsősorban az elnöki tanácsadónak köszönhetően – az utóbbi egy-két évben megerősödött a grúz vonal. Tréfás kedvű győri szurkolók el is keresztelték a kedvenc csapatukat ETOidzének. Korábban az első csapatban Győrben játszott David Odikadze, napjainkban pedig Rati Aleksidze, Georgi Ganugrava, Daviti Lortkiphanidze, Giorgi Bakhtadze és Teimuraz Shara- shenidze alkotja a grúz vonalat. Ráadásul tavalyelőtt az UEFA-kupa selejtezőjében a grúz Zestafoni volt a Győri ETO ellenfele.

Grúzia Magyarországon 11. - Felső szintű tanácskozások

A napokban magas rangú grúz politikusok jártak Budapesten, a téma a kettős adóztatás elkerülése, az AGRI gázvezeték jövője és Grúzia NATO csatlakozásának támogatása volt.

Nika Gilauri grúz miniszterelnök jelenlétében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Dimitri Gvindadze grúz pénzügyminiszter a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást írt alá csütörtökön a magyar-grúz üzleti fórumon, Budapesten. Magyarország és Grúzia egyaránt a megfelelő üzleti környezet kialakításán dolgozik, és az egyezmény hozzájárulhat a további kapcsolatok építéséhez. A grúz miniszterelnök a befektetési lehetőségekről szólva rámutatott arra, hogy az energiaszektoron belül a vízi erőművek területén, a turizmusban hotelek kialakításában jelentős projektek valósulnak meg.

Orbán Viktor miniszterelnök és grúz partnere, Nika Gilauri csütörtöki budapesti megbeszélésén egyetértett az azeri-grúz-román-magyar együttműködéssel létrehozandó gázvezeték megvalósításának fontosságában. A magyar és a grúz miniszterelnök emellett eszmét cserélt az országaikban végrehajtott adóreformokról, Nika Gilauri pedig magyar kollégája támogatását kérte Grúzia európai és transzatlanti integrációs törekvéseihez.

Az NGM adatai szerint a magyar-grúz áruforgalom 2010-ben szinte teljes egészében magyar exportból állt. A legfontosabb magyar exporttermékek körét 2010-ben a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek, híradástechnikai, hangrögzítő- és lejátszó készülékek, gabona és gabonakészítmények, közúti járművek tették ki.

Grúzia Magyarországon 10. - Grúzszámlálás

A Magyarországon élő grúzok száma a nagykövetségük szerint 40 állandó lakos +30-40 diák. De kik is ők, merre laknak és mivel foglalkoznak (mi hozta őket az országba)? Bevallom, nem ismerek senkit személyesen, de sokukra rátaláltam az interneten, így a 2011-es népszámlálás hivatalos adatainak megjelenése előtt a következő kalkulációt merem közzétenni a hosszabb ideje itt lakókról:

Kb. 4 fő a budapesti Grúz Nagykövetség alkalmazásában 
4 focista: a Győri ETO, a Lombard Pápa és a Pécs játékosai
1 pap, aki Szentesen, Beloianniszban és Budapesten szolgál
2 felsővezető Budapesten a CEU-nál ill. a PricewaterhouseCoopersnél
1 építész Szegeden
1 zongorista Budapesten
3 középiskolás és 3 egyetemista Budapesten és Szegeden
1 marketinges a General Motorsnál Budapesten
1 utazási irodában dolgozik Budapesten
1 irodai munkát végez Budapesten
1 kozmetikus-masszőr Budapesten és
1 röszkei lakos

A fentebb említettek grúz házastársait, szüleit és/vagy gyerekeit is hozzáadnám a listához és természetesen azokat sem szabad elfelejteni, akikre nem akadtam rá, de itt lenne a helyük. Kérem a kedves olvasót, hogy kommentálja ezt a bejegyzést, ha ismer ilyeneket, vagy hibás információt talált a listában, hogy minél teljesebb képet kapjunk a grúz diaszpóráról.

Grúzia Magyarországon 9. - Paradzsanov "karnevál"

1997 októberében Paradzsanov fesztivált rendeztek Budapesten: bemutatták a tbiliszi születésű rendező filmeit és képzőművészeti alkotásait. A következőkben a vele illetve róla készült interjúk részleteivel emlékezek meg az 1990-ben elhunyt művészre. Figyelem, az idézett cikkek között van negyed évszázados is, s ami még érdekes: magyarok élményeit jelenítik meg. Végül néhány filmjébe bele is lehet tekinteni…

„Nekem szerencsém volt, a mester abban az időben látott vendégül Tbiliszi fatornácos, emeletes, többszáz éves házában, amikor a börtönből már kiengedték, de dolgozni még nemigen hagyták. Tehát mindent „megrendezett” maga körül. 1985-öt írtunk, és egy amatőr színjátszó fesztivál győzteseiként tett jutalomutazás során fogadott néhányunkat (itthon jó kis botrány is lett ebből a vendégségből). Atlétatrikóban, joghurttal csillapítottam a negyven foknyi meleget a kőből épült földszint – valamikor akol lehetett – lepedőkkel letakart ablakai mögött. Szinte groteszk látvány volt dinamó gatyában, vizes zsebkendővel a fején. Jöttünkre felegyenesedett és rosszalló megjegyzéseket tett külső megjelenésünkre: „Hogy nézhetnek ki így művészek?!” Mindezt úgy mondta, mintha saját udvarmestere lenne, majd kacsintott és felvezetett saját magához, az emeletre. Itt őrizgette korábbi és majdani filmjeinek jelmezeit. Kinyitotta az egyik szekrényt, és palástot, barettot adott rám, kaukázusi szőnyegeket aggatott Bajkó Anikóra, a jelmeztervezőnőre. Anélkül, hogy kérdezte volna, tudta, mi vagyunk a látványtervezők.” Részlet a Fotóművészetből

„Elképesztő dolgokat engedett meg magának ebben a filmben. Például mindenütt, ahol forgatott, befestette a fákat, a köveket, a sziklákat. Néhány évvel később forgatáson voltam Kijev mellett, és feltűnt a távoli sziklacsúcsok különös színe: soha életemben nem láttam még ilyen kékszínű sziklákat! – kiáltottam föl. „Tudja – mondták nevetve a helybeliek –, pár évvel ezelőtt forgatott itt valami bolondos filmrendező, az festette be őket.” Persze rögtön eszembe jutott, hogy Paradzsanov is forgatott itt, és annak idején kékítővel festette be a sziklákat, hogy az esővíz ne moshassa le. A festék, így, egy időre a természeti táj részévé vált. Tudtommal őelőtte senkinek nem jutott eszébe, hogy a filmkocka helyett magát a természetet fesse be a megfelelő hangulat vagy szépség eléréséhez. Csak ő találhatta haloványaknak a természet színeit filmjeihez.” Filmvilág

“– Van magyar filmélménye?

– Jancsó Miklós... Nagyon sajnálom, hogy nem adatott meg nekem, hogy Budapestet láthassam, a ragyogó hidakat, a csodálatos múzeumokat. Goya is van ott, úgy tudom.

– Jöjjön el!

– Nemsokára meghalok. Huszonhárom zseniális forgatókönyvem van, plusz hat megíratlan.” A Filmvilág interjúja

A fenti részlet a "Gránátalma színe" című filmből. Orosz nyelvtudás nélkül is érdemes megtekinteni a művészt munka közben ide kattintva. S aki kedvet kapott a filmezéshez, az megnézheti a Szurami erőd legendáját teljes hosszában, itt például angol felirattal. Még áthallani az eredeti grúz nyelvet, bár az orosz narrátor igyekszik elnyomni.

Grúzia 2011-ben

Rövid összefoglaló az év grúziai eseményeiről a teljesség igénye nélkül:

Zichy ismét Tbilisziben: 2011. március 1-6 között a Grúziai Nemzeti Parlamenti Könyvtár dísztermében Zichy Mihály kiállítást rendeztek, melyen 140 Magyarországon őrzött kép, illusztráció és rajz másolata mellett bemutatásra került csaknem minden, Grúziában fellelhető eredeti Zichy alkotás. A kiállítás megnyitását nem sokkal megelőzően szimbolikus új helyre (a Rusztaveli sugárút melletti parkba) költözött Kiss Sándor magyar szobrászművész 1987-ben készített bronz Zichy-szobra is.

Kövér és Tarlós Tbilisziben, Szaakasvili Budapesten: Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke Grúzia fővárosában, Tbilisziben tett látogatást. A grúz államfővel való találkozóján kijelentette, hogy Magyarország támogatja Grúzia euroatlanti integrációját. Mihail Szaakasvili grúz elnök májusban járt Magyarországon. Kiskőrösön megkoszorúzta Petőfi Sándor grúz tolmácsolójának, Grigol Abasidzének a szobrát, majd a magyar államfővel találkozott, és részt vett a Sota Rusztaveli tér és szobor átadásán a magyar fővárosban. Budapest főpolgármestere, Tarlós István is járt Tbilisziben az idén tavasszal.

Oleg Baszilasvili elismerése Tbilisziben: Tbiliszi díszpolgárává választották Oleg Baszilasvili színészt, akit a magyar nézők is ismerhetnek, például a Mester és Margarita filmfeldolgozásából (ahol Wolandot alakította).

Mecsetekért templomokat: Grúzia és Törökország nagyszabású kulturális megállapodást kötött, minek értelmében Ankara grúz területeken található mecsetek és muszlim vonatkozású műemlékek, Grúzia pedig a törökországi keresztény templomok és műemlékek restaurációját végezheti el.

Petőfi irodalmi est és kiállítás Tbilisziben: 2011. március 15-én a „Múza” Kulturális Központban a magyar nagykövetség fogadással egybekötött Petőfi irodalmi estet és kiállítást rendezett.

Zeneakadémiák közti együttműködés: A V. Sarajishvili Tbiliszi Állami Konzervatórium és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem együttműködési megállapodást írt alá novemberben Budapesten. Ez lett a harmadik felsőoktatásbeli együttműködés a két ország között.

Grúz sakkvilágbajnok: Meri Arabidze a 2011-es év női sakkvilágbajnoka lett a 18 éven aluliak kategóriájában.

Európa legjobbjai között a kosarasok: A grúz nemzeti kosárlabda-válogatott idén először vett részt az Eurobasket 2011-en, ahol bekerült a 12 legjobb európai csapat közé.

Növekvő kikötői forgalom: Batumi szárazáru forgalma 2011 év végéig elérte a 1.464 millió tonnát, ami a legmagasabb a kikötő megnyitása óta. A kikötő forgalmát mindenekelőtt a cukor és ammónium-nitrát teszi ki (ez a teljes áruforgalomnak majdnem 60 százaléka), de a csomagolt és egyéb ömlesztett áruk forgalmában is komoly fellendülés tapasztalható. A kikötő idén 787 teherhajót szolgált ki, ami 10 százalékos emelkedés 2010-hez képest.

Földgázmező Grúziában: Mcare Hevi földgázmezőn sikeres próbafúrásokat hajtottak végre 200 és 1100 méteres mélységben. A próbafúrásokat követő legóvatosabb becslések szerint is 33 millió köbméter kitermelhető földgáz van a mezőben.

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/GE/hu/, http://hungary.mfa.gov.ge/, www.oroszvilag.hu

Grúzia Magyarországon 8. - A jászok és az oszétok

Ma a Jász Múzeumban jártam, és bár a jászok és az oszétok közötti kapcsolatról még nem találtam említést, itt az alkalom, hogy írjak erről:

A jászok egy indoiráni nyelvű nép, az alánok leszármazottai. Legközelebbi rokonaik a Kaukázusban (Oroszországban és Grúziában) ma élő oszétok.

Egy 15. századból származó jász szójegyzék alapján bizonyították be a nyelvészek, hogy az egykori jász nyelv rokonságban áll az oszét nyelvvel (példák itt).  1963-ban kezdődtek meg a módszeres és egyre több kutatót mozgósító néprajzi kutatások, 1974-ben elkészült a jász etnikai csoport monográfiája, 1980-tól indultak meg a török időken elpusztult jász települések régészeti feltárásai, s ezek újabb oszét kutatókat vonzanak a Jászságba. Bár 1974-ben látogatott el először oszét kutató Szolnokra és Jászberénybe, csak 1984-ben vált lehetővé, hogy Észak-Oszétiában néprajzi terepmunkát is végezhessünk, valamint Moszkvában, Szentpéterváron és Vladikavkazban múzeumi és könyvtári anyagot tanulmányozhassunk, s közvetlen személyes kapcsolatot alakítsunk ki oszét és orosz szakemberekkel. Írásokat, hosszabb tanulmányokat is sikerült kölcsönösen megjelentetni, s közös konferenciákon is résztvenni. E kutatások során az oszétek Nart-eposzából előbb részletek jelentek meg, majd elkészült az első teljes magyar fordítás. A nehezen létrejött tudományos együttműködést sajnos erősen visszavetette a 2008-as kaukázusi hadihelyzet, de a kapcsolatok ma is élnek és bővülnek (innen).

Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Caucasus-ethnic_hu.svg&filetimestamp=20080827123532

Grúzia Magyarországon 7. - a Petőfi fordítók

„Még kisleány voltam, amikor észrevettem édesapám szobájában egy képet. Egy ismeretlen fiatalembert ábrázolt. Ki ő? – kérdeztem. Ő a magyarok legnagyobb költője, Petőfi Sándor. A hazaszeretete, az egész életműve közel áll hozzám, ezért is fordítom grúzra a költeményeit – válaszolta édesapám.” Mindezt Tamara Abashidze, a költő lánya mondta Kiskőrösön közel egy éve, mikor felavatták Grigol Abashidze grúz költő és műfordító szobrát. Tezi Asatiani szobrász műve Grúzia ajándéka, a 17. alkotás abban a parkban, ahol azoknak a szobrait állították ki, akik a város szülöttének, Petőfi Sándornak a költeményeit fordították. A 17 műfordító között van Bagrat Sinkuba, abház író és műfordító szobra is, melyet 2010 tavaszán állítottak fel, első alkotásként a szoborparkban.



Sinkuba http://www.szoborlap.hu/



Abasidze http://www.szoborlap.hu/















Grúzia Magyarországon 6. – Az esztergomi grúz

1769-ben Mária Terézia utasítására összeírták a török területről bevándorolt, hazánkban állandó jelleggel megtelepedett lakosok fontosabb adatait és jövőre vonatkozó terveit. A sok menekült között kaukázusi jövevényre is akadtak, ami ugyan nem kirívó eset, viszont képet adhat számunkra egy 18. századi grúz kezdeti magyarországi életéből. Tardy Lajos kutatásainak köszönhetően ismerjük az 1769-os esztergomi összeírás adatait:

„Hadzsi Simon a macedóniai Melnik városban lakó Hadzsi János görögnek örökbe fogadott fia. Mintegy huszonkét esztendős. Nemzetisége: grúz. Vallása: görög szertartású, nem egyesült. Foglalkozása: kereskedő. Középtermetű, erőteljes alkatú, arca hosszúkás, pirospozsgás. Szeme: fekete s ugyanilyen a haja és bajusza is. Nőtlen.”

„Származásom szerint grúz vagyok, és uralkodóm, Heraclius fejedelem joghatósága alá tartozom. Háborúban estem fogságba, majd a macedóniai Melnik városában vásárolt meg engem Hadzsi János nevű görög férfiú.” „Hat esztendeje, hogy görög kereskedők Macedóniából Magyarországra hoztak; útlevelem, igazoló iratom nincsen, de nem is áll szándékomban, hogy máshová menjek, mivel Magyarországon kívánok maradni.”

           

            A későbbi feljegyzésekből tudjuk, hogy Simon végérvényesen megtelepedett Esztergomban és küzdelmes ifjúsága után újra otthonra talált. 

            Ami még érdekes ebben a történetben (azon kívül, hogy októberben volt a népszámlálás), hogy a történetet Tardy Lajos foglalta össze, aki szintén fogoly volt, de a II. világháború után, Grúziában. Hazatérte után szenvedélyesen foglalkozott a Grúziát és a grúz-magyar kapcsolatokat érintő témákkal. Épp a napokban említette Davit anyukája, hogy emlékszik még rá azokból az időkből, amikor tudósító volt, egy kartvelológiai (Grúziával foglalkozó) konferencián találkoztak.

     

           

Grúzia Magyarországon 5. – A Szent Korona grúz vonatkozásai

A Belügyminiszérium honlapjáról:

„Az újabb ötvösművészeti kutatások szerint a korona grúz műhelyben készült a III. században, (…). ”

A Szent Korona készítésének helye és ideje: új fordulatokat hozott a Szent Korona vizsgálata, miután 1978. január 6-án Fort Knoxból (USA) visszakerült Magyarországra. Többek között Ludwig Rezső és Csomor Lajos aranyművesek ötvös és aranyműves szemmel vizsgálták meg szent ereklyénket.

A koronán nincsen olyan (közvetlen) jelzés, mely elárulná a készítés helyét vagy idejét, így aztán a készítés helyének meghatározásakor az egyedüli helyes kiindulópont az, hogy olyan műhelyt kell keresni, melyben mind az egész aranyműves mestermű, mind a zománcképek elkészülhettek. Ehhez az egyetlen tudományos módszer az összehasonlítás. Ehhez olyan ötvösműveket kellett keresni, amelyeken a Koronán alkalmazott technikai megoldások is föllelhetők. Ilyet találunk szép számmal (a Katolikus Lexikon 3 fő csoportba osztva fel is sorolja ezeket, elrabolt kincsekről meg grúziai múzeumokról is szó esik, tessék elolvasni). Csomor Lajos aranyműves így ír kutatásai eredményeiről:

Ezek között a főként kaukázusi leletek között a Szent Korona szempontjából azok a legfontosabbak, amelyek a Szent Korona zománcképeinek a párhuzamai. Ezek a következők:

- A Szent Korona oromzati Jézus-képének legközelebbi párhuzama a Tbilisziben őrzött Khakhuli triptichonon lévő trónoló Jézus-kép, amely valamikor szintén egy korona (egy kaukázusi keresztény korona) része volt (Grúz Művészetek Múzeuma, Tbiliszi, Grúzia);

- A Szent Korona Szent Damján- és Szent Kozma-képének párhuzamai a Tsilkáni ikonon lévő Szent Damjánt és Szent Pantheleont ábrázoló képek (Grúz Művészetek Múzeuma, Tbiliszi);

- Szent Demeter és Szent György képének (különösen a fejek megrajzolásának) legközelebbi párhuzamai a Khakhuli triptichonon lévő Szent Demeter- és Szent György-kép. A Mihály arkangyal-kép párhuzama ugyanott egy szintén azonos méretű Mihály arkangyal-kép. Gabriel arkangyal képének párhuzama az arcok azonossága alapján a Khakhuli triptichon koronát tartó Szűz Mária-képe. Az említett négy kép mérete majdnem azonos a Szent Korona abroncsán lévő képek méreteivel, és ezek is egy kaukázusi keresztény korona képei voltak. A Szent Korona és ez a négy zománckép ugyanazon műhely terméke (Grúz Művészetek Múzeuma, Tbiliszi);

- Az apostolképek sorozatának egyetlen párhuzama van. Ez egy olyan képsorozat, mely a Khobi ikonon található. A fejek megrajzolása a két képsorozaton annyira azonos elvek alapján történt, hogy az egy műhelyben való készítés kétségtelen. A Khobi ikon képsorozatán grúz nyelvű feliratok vannak, ez pedig mindkét képsorozat kaukázusi készítését igazolja.

További források Grúzia keleti felére teszik a készítés helyét. Mivel nem vagyok Magyarországon, így nyomtatott szakirodalom és interneten kívüli egyéb segédeszközök nem állnak rendelkezésemre, ám egyelőre nem is szeretném jobban feszegetni a témát. A fentebb említett, ma Tbilisziben található ikonok közül néhányat  viszont megmutatok.
Tessék összehasonlítani!

Khakhuli triptichon

Krisztus a Szent Koronán

Krisztus a Khakhuli ikonon

Szt. György a Khakhuli ikonról

Szt. György a Szent Koronáról

Grúzia Magyarországon 4. - A Rusztaveli-tér és a Zichy utca

Legutóbb Sota Rusztaveliről, a XII. századi grúz költőről (Tamara királynő kincstárnokáról, hercegről és festőről) volt szó. Nem csak hazájában örvend nagy tiszteletnek, mivel eposzának jelentősége (cselekményében, tartalmában és művészi kifejezésmódjában) az Iliászhoz és az Odüsszeiához fogható. A költő hazánkban már régebb óta jelen van, s nem csak könyv alakjában, hanem szoborként is. az alkotás Először kecskeméten kapott helyet 1988-ban, majd egy éve Budapestre hozták a Grúz Nagykövetség közelébe, s ez alkalomból Rusztaveli-térnek keresztelték a kútvölgyi út-virányos út találkozásánál található kis zöld területet.

1988-ban azonban más szobor is fel lett állítva, mégpedig Zichy Mihályé Tbilisziben, a Zichy utcában. Tavaly ez is elköltözött, mégpedig a rusztaveli sugárút melletti parkba.

Grúzia Magyarországon 3.

Az ember lánya azt hinné, hogy Magyarországon a 36 regisztrált grúz állampolgár (+30-40 grúziai diák) nem sok vizet zavar, nincsenek egyesületeik, se hagyományőrzés, se nagyobb találkozók. De aztán kiderül, hogy valami mégis van. Hetente részt lehet venni az Isteni Liturgián (misén) Budapesten a Szent Istvánnak és Szent Hierotheosznak szenteltetett kápolnában. A liturgia grúz nyelvű (és grúz pap tartja).

Grúzia Magyarországon 2. - The Georgian bread

Budapesten a Mester és a Páva utca sarkától nem messze van egy pékség, ahol grúz kenyérhez lehet hozzájutni. Grúziában többféle kenyér kapható, van, amelyik hasonlít a mieinkhez, van, amelyik kevésbé. Amelyikről most írok, az az utóbbi csoportba tartozik.  Shotinak hívják, kemence falán sütik (erről a kemencéről lett elnevezve a pesti bolt, a Tonne). Tbilisziben először a kenyér alakját csodáltam meg, amely lapos és széles, formáját tekintve a boxolók bajnoki övéhez vagy egy kiterített karórához hasonlít. A grúzok törnek belőle, majd tésztájának puhaságát kihasználva „felnyitják”, s így két része lesz, amit belül megkenhetnek, mint ahogyan mi a zsömléből szendvicset készítünk. Még néhány nap múlva is finom.

Néhány magyar nyelvű írás erről a grúz kenyérről (és a budapesti pékségről):

sok képpel: http://varosban.blog.hu/2010/08/30/latvanypek

http://malackaraj.blog.hu/2011/02/09/hol_vegyek_jo_kenyeret

http://www.life.hu/szorakozz/programok/20110215-zsomle-kenyere-sutemeny-a-legjobb-peksegek-budapesten.html

Georgia is one of the ancient cradles of growing wheat crops. We can say that in Georgia and (though of course not only there) bread is the most important food product. For centuries it also acquired religious significance. One can hardly find folk tale, where bread is not mentioned with special respect. Well enough to say that the bread and wine symbolize flesh and blood of Savior.

Georgian bread has several variaties - Shoti, Lavashi, Meskhuri, Dedas Puri. Nowadays in Georgia, almost at every corner of the street you may find bakery, because Georgian bread among the other varieties is still the most popular in the country. Shoti and other varieties are baked in a very hot oven made of stone. "Stone" method of baking bread is more efficient and require less energy. The quality of flour has a vital significance. It is important how the grains are processed and how is protected their storage standards.  Bread baked in the oven is distinguished with special taste and also differs with the shape as well. Shoti has a boat form, Dedas Puri (that means "Mother's Bread") has prolonged, tight shape, Lavash is round and flat and Meskhuri looks like lavash but has a hole in the middle. Georgians eat bread with salty Georgian cheese, tomato and cucumber salad and green grocery. It is also very delicious with roasted meat.

Grúzia Magyarországon

Ebben a hónapban több Grúziával kapcsolatos eseményre is sor kerül Magyarországon.

SAMAIA: Grúzia és a Kaukázus évszázados tánc- és zenetörténetén végigtekintő lenyűgöző produkció, amely a legkorszerűbb professzionális showműsorokra jellemző színpadtechnikát használja. A Samaia allegorikus mese a jó és a gonosz harcáról, a háborúkról és győzelmekről, szeretetről és gyűlöletről, életről és halálról, a grúz nép bátorságáról és büszkeségéről. A történet több tucat elbeszélést fűz össze, amelyeket ének, zene és tánc formájában mesélnek el nekünk az előadók. Láthatunk párbajt, esküvőt, kardozással egybekötött táncot (vagy tánccal egybefolyó kardozást)… Nekem az a kedvenc részem, amikor a kisfiúk lépnek színpadra és dobolni kezdenek. J

(máj. 26 Budapest, máj. 28. Debrecen)

Feltehetően az énekes-táncos produkció előtt is szó esik majd Grúziáról a híradásokban, mivel május 23-án Budapestre látogat a grúz államfő, hogy előadást tartson országa gazdasági helyzetéről és fejlesztési elképzeléseiről. A program szerint 20 percig fog tartani az előadása. (Egyelőre no comment, két nappal korábban tűntetnek ellene Grúziában.) Kedves olvasók, be tudna valaki avatni, hogy a Corvinus Egyetem miért fújta le olyan gyorsan az ünnepélyes díszdoktori kinevezést?