A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pravoszláv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pravoszláv. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. máj. 14.

Látnivalók 4. - Mchetai legendák

A Tbiliszitől 20 km-re található egykori főváros, Mcheta már Kr.e.1000-ben lakott volt, így az ország egyik legrégebbi településének számít. Az Ibériai Királyság fővárosként (Kr.e. 3. századtól Kr.u. 5. századig) tanuja lett Grúziában a kereszténység felvételének. Ennek köszönhetően (a kereszténységet felvevő királynak, III. Miriannak Mchetaban volt a székhelye) a város a mai napig a Grúz Ortodox Egyház vezetőinek központja. A UNESCO Világörökség listáján is szereplő város legfőbb értéke tehát a grúziai pravoszlás vallás bölcsőjének szerepe. 
A legkorábbi szakrális építészeti emlékek is itt találhatók, melyek építéséhez több legenda is fűződik. Mielőtt ezek kifejtéséhez fognék, ismét kihangsúlyozom, hogy ezen történetek a magyarok történelméhez képest milyen régen játszódnak.
  •  Szvetichoveli Székesegyház ('Élő Oszlop'): A legenda szerint egy grúz zsidó, Elias elindult Jeruzsálembe, hogy megmentse Krisztust Pilátus törvénykezése elől, de már csak a keresztrefeszítésre érkezett oda. Megváltotta egy római katonától Jézus köpenyét, majd hazatért Mchetába. Szidónia nővérének adta a köpenyt, aki azonban amint megérintette, rögtön meghalt a felindulástól. Mivel a köpenyt nem lehetett levenni róla, azzal együtt temették el. Később a sírján egy cédrus nőtt. Szent Nino azt kérte, hogy vágják ki a fát és építsenek egy hét pillérből álló templomot a helyére. A cédrust azonban nem lehetett kivágni, így Szent Nino imákban kért segítséget. Ezután elhárult minden akadály, a cédrus törzséből oszlop lett, melyből életet adó víz folyt.
A Székesegyházat eredetileg a 4. században építették, de a történelem során számtalanszor elpusztult, de a 11. században újraépítették. Freskókkal volt telefestve, de a legutóbbi restaurálás során csak egy részletet találtak meg ebből. Déli oldalon egy kisebb templomot építettek a bazilikába, ez a jeruzsálemi Szent Sír Bazilika szimbolikus másolata.

  •  Dzsvári-kolostor ('Kereszt'): A hagyomány szerint Szent Nino, akinek nevét összekapcsolják a kereszténység felvételével Grúziában, a 4. század elején a mai épület helyén imádkozott és később egy keresztet állított Mcheta legmagasabb hegyén. A kereszt csodákat művelt ezért zarándokok utaztak ide az egész Kaukázusból.
A mai Dzsvári helyén először egy fatemplomot emeltek Nino keresztje fölé 545-ben, majd alig néhány évtizeddel később megépült a mai kolostor. Sajnos az eső és a szél által okozott erózió miatt a világ 100 leginkább veszélyeztetett műemléke között van. Igazán kár lenne érte, hiszen ez volt a mintája a Grúziában annyira jellegzetes kolostorépítészetnek. Sőt, a mai napig hagyomány, hogy a környékbeli ifjú házasok az eskütétel után a Dzsvárihoz utaznak és együtt gyertyát gyújtanak, s csak ezután kezdődhet a lagzi.
A kolostor látképe adja e blog hátterét.

2012. ápr. 9.

Az ortodox Húsvét időpontja

Egy hét múlva Grúziában is sor kerül a Húsvét megünneplésére, amiről ezen a blogon is megemlékezek majd. De mi az oka annak, hogy hozzánk képest egy hét "késésben" vannak?
A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon ünneplik a húsvétot a 325-ben tartott niceai egyetemes zsinat óta. Mivel március 21. a csillagászati tavasz kezdete, ezért húsvétvasárnap legkorábban március 22-én lehet, legkésőbb pedig április 25-én. E két határnap között 35 különböző dátum adott. 1582-ben a csillagászati számítások alapján naptárreformra kerül sor, ekkor XIII. Gergely pápa bevezette a róla elnevezett kalendáriumot, mely felváltotta a Julianus-naptárt. Ezt az újítást nem mindegyik ortodox egyház fogadta el, így a grúz sem, ők továbbra is a Julianus-naptárt használják, tehát a régi hagyományok szerint számolják ki Krisztus feltámadásának időpontját.
Századunkban összesen 31 alkalommal ünneplik közösen a keleti és nyugati keresztények a Húsvétot.