Látnivalók 2.

(folyt.)

6. Kutaiszi: Grúzia 2. legnagyobb városa, az ország egyik legfontosabb oktatási és tudományos központja.  A romos Bagrati székesegyházat (XI. század eleje) és a közelben található Gelati kolostort a UNESCO világörökség listáján is számon tartják. Kutaisziban áll az ország egyik leghíresebb temploma, a Motsameta. Ezen kívül itt található a Sataplia barlang (dinoszaurusz lábnyommal), Geguti palota, a királyi palota és a Panteon.

7. Racsa: a Khvanchkara hazája, mely egy félédes vörösbor, Sztálin kedvence (is).

8. Bordzsomi: a város az ásványvizéről hires, mely jelenleg az ország első számú exportcikke. Erről korábban itt írtam. Sok gyógyulni vágyó érkezik a helyes városkába, kirándulhatnak a Kharagauli Nemzeti Parkba illetve meglátogathatják a Romanovok nyári rezidenciáját Likaniban.

9. Batumi: Adzsara autonóm terület központja, néha az ország 2. fővárosának tartják. Főként a kereskedelem és a turimus területén jelentős. Szubtrópusi éghajlatának köszönhetően déligyümölcsökben és teafűben gazdag. Tengerpartján a külföldi nagybefektetők vásároltak meg szállodákat. Látnivalók: botanikus kert, akvárium, cirkusz, Medea szobor, üdülőövezet, múzeumok.

10. Baku-Tbilisi-Ceyhan olajvezeték 1768 km hosszú, Azerbajdzsánból Törökországba vezeti az olajat 2005-től.

Minden csepp számít

Mikor jó félévvel ezelőtt több helyen azt olvastam, hogy Grúziában gyakoriak az áramkimaradások, akkor a helyiek azt mondták, hogy régi blogot/könyvet találtam, ma már egyáltalán nem jellemző ilyesmi az országra. Ekkor még több mindennel nem voltam tisztában, többek között azzal, hogy a grúzok szeretnek túlozni, illetve azzal, hogy egy-egy építkezés ugyan felülírhatja a szabályt, de ezt természetesnek számít.

A Mtkvari bal partján a központ építészeti rendezése pont ottlétemkor, január derekán ért végső stádiumába, laikus szemlélőként legalábbis azt hittem, hogy már csak a járda néhány méteres szakasza vár befejezésre. Márciuban azonban meglepődve láttam, hogy az egészet nem fel- hanem leépítették, azaz visszabontották az addigra elkészült részeket is (valaki szeretett volna több pénzre szert tenni útépítés ürügyén). Ez akkoriban csak annyiban korlátozott, hogy magassarkúban nem lehetett az utcára kimenni, meg egyszer elapadtak a csapok, mert megsérült egy cső. Szerencsére egy nap múlva (!) már ismét volt vizünk.

Azóta a következő hírek jutottak el hozzám: az épületeket és utat tovább bontották, autók már egyáltalán nem járhatnak rajta, szinte kéthetente megy el az áram Tbiliszi környező  kerületeiben, még az internet is leáll időnként. Tegnapelőtt pedig, reggel 9-kor a hírekben bemondta a tévé, hogy két napig nem lesz víz. (Állítólag már kilenc előtt elzárultak a vízcsapok, úgyhogy a csatorna csak a tényt állapította meg.) Ez a jelenlegi 40 fok körüli hőmérsékletben különösen kegyetlen!  Viszont egy jó apropóval szolgál nekem ahhoz, hogy a Bordzsomi ásványvízről írjak.

egy borjomi túra leírása

Annak ellenére, hogy Grúziában a csapvíz iható, igen sokan fogyasztanak ásványvizet, főleg a Borjomiból származót, amely magas ásványianyag-tartalma miatt „minden” problémára alkalmazható. A szív- és érrendszeri betegségekre, gyomorpanaszokra és a máj helytelen működésére panaszkodók kisebb adagokban naponta többször is kortyolhatják, de nagyon hatásos a túlzott alkoholfogyasztás következményeinek enyhítésében is. Azt hiszem ezért lehet Lengyelországban szinte minden nagyobb boltban és gyógyszertárban beszerezni.