Ukrajnában ment egy tévésorozat, férj és feleség elutazik valahova 2 napra, mondjuk Barcelonába, New Yorkba stb. A repülőtéren érme feldobásával eldöntik, hogy ki lesz az, aki 100 $-ral a zsebében vág neki az országnak, míg a másik egy kimeríthetetlen bankkártyát kap és hajrá! Egy őszi adásban Tbilisziben landoltak és a férjre esett a kispénzű turista szerepe. Nézzük meg, hogyan látta ő a várost, hogyan látták őt vendégül, illetve milyen az ország gazdagabbik fele, hova és hogyan jutott el a feleség. Nem csak oroszul értőknek!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: turizmus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: turizmus. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. aug. 5.
2012. júl. 6.
Mi van a plakáton?
Mostanában még a villamosmegállókban és az hirdetőtáblákon is:
lengyel nyelvű reklámfilm:
Grúziában viszont Magyarországot reklámozzák:
lengyel nyelvű reklámfilm:
Grúziában viszont Magyarországot reklámozzák:
2012. febr. 4.
"Fedezd fel Grúziát"
A grúz Tourinform közzétette az idei reklámfilmét, itt lengyel nyelven tekinthető meg:
Apropó utazás: Krakkóból Tbiliszibe 34000 Ft-ért lehet retúr repülőjegyet venni a november-2013 januári időszakra. S épp csak lekéstem a 27ezres január eleji akciójukat, amikor nyárra kínált jegyeket a LOT.
Apropó utazás: Krakkóból Tbiliszibe 34000 Ft-ért lehet retúr repülőjegyet venni a november-2013 januári időszakra. S épp csak lekéstem a 27ezres január eleji akciójukat, amikor nyárra kínált jegyeket a LOT.
2011. dec. 29.
Látnivalók – fotókon
2011. dec. 27.
Látnivalók 3.
11. Vardzia barlangvárosa: sziklába vájt monostor 1185-ből. 20-60 ezer ember tudott ide elrejtőzni a mongolok elől. 13 emelet kiterjedésben kb. 6000 “szoba” volt, köztük trónterem és templom is. Kívülről néhány rejtett alagúton lehetett bejutni a városba. Az 1200-as évek végén egy földrengés elpusztította a város kétharmadát, amely így láthatóvá vált és később ki is rabolták. Ma szerzetesek lakják a helyet, 300 szoba látogatható. Az vizet szállító csövek még mindig iható vízzel látják el a barlangvárost.
13. Homo Georgicus: kb. 1,8 millió éves leletekre bukkantak 1999-2001 között Dmanisiben, melyek alapján egy addig ismeretlen embertípust kategorizáltak, mely történetileg a Homo Habilis s Homo Erectus között élt.
14. Tbiliszi: Grúzia fővárosa az V. századból, melyről egy külön bejegyzésben fogok írni.
15. Mcheta vagy Mtskheta: az ország legöregebb városa, egykori fővárosa. A látnivalók között van egy XI. századi székesegyház és egy VI. századi monostor, melynek látképe e blog hátterét adja. Ezek egyben a grúziai kereszténység legjelentősebb épületei, és a kaukázusi középkori építészet fejlettségének emlékei is. Mi több, egy Kr.e III. századból származó erőd romjai, az Armatzsikhe akropolisz, királyi palota maradványai (1-3. századból), egy kisebb IV. századi templom, a XI. századi Samtavro Monostor és a XIV. századi Bebris Tsikhe erőd is a közelben találhatók. Az eredeti grúz írást is innen rekonstruálták. Nem véletlen, hogy a UNESCO is a világörökség részeként tartja számon Mchetát.
16. Sighnaghi: tájképéről, boráról, hagyományos szőnyegeiről és történelmi emlékeiről méltán híres kisváros, melynek felújítását most fejezték be. A várost egy 18. századi erődrendszer veszi körbe. Két ortodox temploma van: az egyik Szent György, a másik Szent István nevét viseli. Két kilométerre a várostól egy zarándokútvonal vezet a Bodbe Monostorhoz. A várost a „Szerelem Városa” néven is emlegetik.
17. Telavi: történelmi, építészeti és természeti szépségekben gazdag a város és környéke. Ezekből néhány: a kakheti királyok erőde a 9-10. századból, hatodik századi Szt. Mária templom, 17. századi erőd (az egyedüli jó állapotban levő középkori királyi palotával)… Ez az egyetlen olyan grúz város, ahol négy, különböző történelmi időszakból fennmaradt erőd maradt fent, ezért is tartják a „legközépkoribb” grúz városnak. Telavitól nem messze található az Alaverdi székesegyház (11. század), az ország második legnagyobbja. Germi városa és kastélya, Shuamta, a tsinandali palota is a közelben található, de a környék híres még a boráról is.
18. Satili: a csecsen határtól nem messze található történelmi falu kb. 1400 méter magasan helyezkedik el a Nagy-Kaukázusban. Egyedülálló látványt nyújtanak az itteni a középkori-korai modernkori erődök és erődített kő lakóházak, melyek láncot alkotnak. Ma néhány tucat család lakja. Telente közúton megközelíthetetlen, az év többi részében viszont a hegymászók és turisták kedvelt célpontja.
19. Gudauri: a tengerfeletti 2196 méteren található síközpont a Hadi út mentén található, minőségi sízési lehetőséget nyújt.
21. Bakuriani: szintén síközpont, de 1700 méter magasan, de a sípályák már 2200 méterről indulnak. A város a Mukheri vulkán lávájára épült. Bakuriani volt a szülővárosa Nodar Kumaritashvili bobosnak, aki a 2010-es vancouveri téli olimpia első napján edzés közben meghalt.
2011. okt. 9.
Tbilisziből Budapestre
Grúz vendégem megérkezett Magyarországra. Köszönjük a magyar meghívólevelet, a lett vízumot, a lengyel utazási iroda repjegy foglalását, a magyar, lengyel és grúz posta gyors munkáját, az ukrán repülőtársaságot és azon országok közreműködését, melyeket véletlenül kifelejtettem. Tegnap délután Tbilisziből hárman utaztak Kijeven keresztül Budapestre: egy grúz, egy magyar és egy lengyel. Ez alapján nem hiszem, hogy indítanak közvetlen összeköttetést a magyar és a grúz főváros között. Ami viszont jó hír, hogy egyre több átszállási lehetőség közül lehet választani: Kijeven kívül itt van még pl. Bécs, Varsó, Riga és München. Persze azért örülnék neki, ha a Wizzair elindítaná a Batumi-Katowice járatot. Szárazföldön továbbra is kb. három napot kell az útra szánni Törökországon keresztül, amit pedig továbbra sem ajánlok, azok a fekete-tengeri kompok.
 |
| kiutazási megoldások, repülés nélkül |
2011. szept. 28.
Hitegetés és valóság a turisztikában
PL: http://przewodnik.onet.pl/azja/gruzja/gruzja-realia-i-problemy,3,4837210,artykul.html
HU: “Grúzia: a valóság és problémák” címmel jelent meg egy tanulmány a grúz turisztikai ágazat növekedéséről és a turisták csalódásáról Amerikában, valamint ezt átvéve egy lengyel internetes magazinban. A legfontosabb gondolatokat és tapasztalatokat szeretném itt kiemelni:
A Grúz Nemzeti Turisztikai Intézet statisztikái szerint idén 45%-kal több turista kapcsolódott ki az országban, mint egy évvel korábban, így számuk elérte a 2 milliót! (??? Szkeptikus vagyok, bár magam is a beutazók között voltam, nem is egyszer. Mindjárt megtudjuk mi is az oka ennek az áradatnak.) Ugyanakkor a „Fedezd fel Grúziát” témájú reklám áldozatai panaszkodnak a szolgáltatások alacsony minőségére és a magas árakra, s egyre növekszik azon grúzok száma is, akik külföldön töltik a szabadságukat. (Igen, mindkettőre tudok példát, pedig nem rendelkezem túl széles kapcsolatkörrel.) Itt van például Hedva, egy izraeli lány, aki azért látogatott életében először Grúziába, mert Saakashvili elnök azt állította, hogy Grúziában lehet a Fekete-tengerben fürdeni, majd három órával később Szvaneti hegyeiben sízni. Sajnos a reklám nem felelt meg a valóságnak: Batumi tele volt porral és az építéseket kísérő zajjal, az út pedig, amin három óra alatt kellett volna elérniük a friss levegőjű hegyi vidéket – nos, az út még nincs befejezve, így 6 órába telt eljutni a szvanetiabeli Mestiába, ami szintén felújítás alatt áll. A rémálom számára viszont akkor tetőződött, amikor meglátta az árakat. (Én sem hittem a szememnek: elméletileg mindennek olcsóbbnak kellene lennie, hiszen az emberek szegények, valójában pedig még az ételek is a mi áraink többszörösébe kerülnek. Legutóbb Tbilisziben járva bementem egy francia hálózat butikjába: az árak két és félszeresei a lengyelekénél. Erről annál is inkább meggyőződhettem, mivel a cédulákon rajta volt a ruhák Lengyelországban fizetendő értéke.)
 |
| Sheraton Batumiban http://www.civil.ge/ |
Ahhoz, hogy a szolgáltatások minőségén javítsanak Batumiban, a személyzetet tanfolyamokra küldik; az építkezések pedig azért tartanak, mert egyre több hatalmas nemzetközi szálloda nyitja meg szobáit (Sheraton, Radisson, Hilton). A kérdés azonban az, hogy ki fogja tudni megfizetni a luxushotelek árát, hiszen a turisták többsége a volt Szovjetunió területéről érkezik, s ők általában nem gazdagságukról híresek. Idén például a legtöbben Azerbajdzsánból jöttek, s csak a kisebb panziók szállásait tudták megfizetni, melyek nem nyújtják a kívánt színvonalat.
 |
| Batumi civil.ge |
Épp a napokban olvastam, hogy Grúziának mindent el kell adnia, amit lehet, kivéve a becsületét. Ezért aztán nemzetközi szállodaláncokat csalogatnak az országba (Batumiban például létrehoztak egy szabad turisztikai zónát – Kobuleti –, ahol bárki vehet magának 1,5 millió dollárért egy kész szállodát. A hozzá tartozó földet 1 lariért adja át az állam, és további 15 évre adómentességet biztosít a befektetőnek), a lakosokat pedig átképzik arra (vagy inkább kényszerítik), hogy mások kiszolgálói legyenek. Jelenleg valóban ez a tendencia érvényesül.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)