Gazdagon és szegényen

Ukrajnában ment egy tévésorozat, férj és feleség elutazik valahova 2 napra, mondjuk Barcelonába, New Yorkba stb. A repülőtéren érme feldobásával eldöntik, hogy ki lesz az, aki 100 $-ral a zsebében vág neki az országnak, míg a másik egy kimeríthetetlen bankkártyát kap és hajrá! Egy őszi adásban Tbilisziben landoltak és a férjre esett a kispénzű turista szerepe. Nézzük meg, hogyan látta ő a várost, hogyan látták őt vendégül, illetve milyen az ország gazdagabbik fele, hova és hogyan jutott el a feleség. Nem csak oroszul értőknek!  

Május végi főváros

Függetlenség-napi felvonulás, ünnepély és vásár Tbilisziben. A katonai parádé idén Kutaisziben volt, ennek képei helyett mást töltök fel :) Érdekesség, hogy ezen a napon virágfesztivált is tartanak Grúziában. Ruben Rukhkyan képei.
(Ez az ígért fényképes beszámoló a május végi eseményekről.)

Photos by Ruben Rukhkyan



Ez még csak a bemutató, de hamarosan felvonóval is fel lehet jutni a Narikala erődhöz.

Fürdők masszázzsal

az 1905-ben alkalmazott masszázs igen emlékezetes élményt nyújtott az újságírónak

A grúz fürdők majdnem olyan jók, mint a magyarok - legalább is ezt írta egy híres lengyel szerzőpáros miután egy fárasztó programot követően a leghíresebb tbiliszi fürdőben lazítottak. Az erődhöz vezető út elején több fürdővel is lehet találkozni, ezek a turisták által leglátogatottabbak. 

A fürdőknek már a bejárata is látványos: néhány például kis kupolás törökfürdős tetejű, viszont ez a tető a föld szintjével egyvonalban található, így a "föld alá" kell lemenni ahhoz, hogy a fürdőbe bejusson az ember. A környéken van egy másik nagyobb fürdő is, aminek inkább a budapesti állatkert elefántházához hasonlító a kinézete - bocsánat a hozzáértőktől a hasonlatért. A környék erősen illatozik? vagy bűzlik? a szulfuros, kénes víztől. Belül a fürdőkamrákban a meleg vízen kívül hozzáértő masszőrök várják a felfrissülésre vágyókat. Módszereik többszáz éves hagyományra nyúlnak vissza, és állítólag meglehetősen hatékonyak. Legközelebb Tbilisziben járva mindenképpen kipróbálok egyet :-)

Tbiliszi régen és most

Grúzia fővárosának története az i.e. 4. évezredbe nyúlik vissza. Egykor erdő állt a mai város helyén, ahol 458-ban még a király vadászott, majd kiirtatta az erdőt és helyére várost építettett, melyet rögtön kinevezett fővárossá az addig ezt a feladatot betöltő Mcheta helyett (eredetileg Mcheta védelmét kellett ellátnia az új városnak a támadó perzsák ellenében). A város képe az évszázadok folyamán sokat változott, most tényleg csak egy kis részét fogom bemutatni. A régebbi képek a XX. század közepéből származnak. Bevallom, nekem helyenként jobban tetszik az egykori Tbiliszi, mint a jelenlegi... A fényképek forrása: forum.ge

(ez most is híd)

mára eltűnt az utakról

Grúzia 2011-ben

Rövid összefoglaló az év grúziai eseményeiről a teljesség igénye nélkül:

Zichy ismét Tbilisziben: 2011. március 1-6 között a Grúziai Nemzeti Parlamenti Könyvtár dísztermében Zichy Mihály kiállítást rendeztek, melyen 140 Magyarországon őrzött kép, illusztráció és rajz másolata mellett bemutatásra került csaknem minden, Grúziában fellelhető eredeti Zichy alkotás. A kiállítás megnyitását nem sokkal megelőzően szimbolikus új helyre (a Rusztaveli sugárút melletti parkba) költözött Kiss Sándor magyar szobrászművész 1987-ben készített bronz Zichy-szobra is.

Kövér és Tarlós Tbilisziben, Szaakasvili Budapesten: Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke Grúzia fővárosában, Tbilisziben tett látogatást. A grúz államfővel való találkozóján kijelentette, hogy Magyarország támogatja Grúzia euroatlanti integrációját. Mihail Szaakasvili grúz elnök májusban járt Magyarországon. Kiskőrösön megkoszorúzta Petőfi Sándor grúz tolmácsolójának, Grigol Abasidzének a szobrát, majd a magyar államfővel találkozott, és részt vett a Sota Rusztaveli tér és szobor átadásán a magyar fővárosban. Budapest főpolgármestere, Tarlós István is járt Tbilisziben az idén tavasszal.

Oleg Baszilasvili elismerése Tbilisziben: Tbiliszi díszpolgárává választották Oleg Baszilasvili színészt, akit a magyar nézők is ismerhetnek, például a Mester és Margarita filmfeldolgozásából (ahol Wolandot alakította).

Mecsetekért templomokat: Grúzia és Törökország nagyszabású kulturális megállapodást kötött, minek értelmében Ankara grúz területeken található mecsetek és muszlim vonatkozású műemlékek, Grúzia pedig a törökországi keresztény templomok és műemlékek restaurációját végezheti el.

Petőfi irodalmi est és kiállítás Tbilisziben: 2011. március 15-én a „Múza” Kulturális Központban a magyar nagykövetség fogadással egybekötött Petőfi irodalmi estet és kiállítást rendezett.

Zeneakadémiák közti együttműködés: A V. Sarajishvili Tbiliszi Állami Konzervatórium és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem együttműködési megállapodást írt alá novemberben Budapesten. Ez lett a harmadik felsőoktatásbeli együttműködés a két ország között.

Grúz sakkvilágbajnok: Meri Arabidze a 2011-es év női sakkvilágbajnoka lett a 18 éven aluliak kategóriájában.

Európa legjobbjai között a kosarasok: A grúz nemzeti kosárlabda-válogatott idén először vett részt az Eurobasket 2011-en, ahol bekerült a 12 legjobb európai csapat közé.

Növekvő kikötői forgalom: Batumi szárazáru forgalma 2011 év végéig elérte a 1.464 millió tonnát, ami a legmagasabb a kikötő megnyitása óta. A kikötő forgalmát mindenekelőtt a cukor és ammónium-nitrát teszi ki (ez a teljes áruforgalomnak majdnem 60 százaléka), de a csomagolt és egyéb ömlesztett áruk forgalmában is komoly fellendülés tapasztalható. A kikötő idén 787 teherhajót szolgált ki, ami 10 százalékos emelkedés 2010-hez képest.

Földgázmező Grúziában: Mcare Hevi földgázmezőn sikeres próbafúrásokat hajtottak végre 200 és 1100 méteres mélységben. A próbafúrásokat követő legóvatosabb becslések szerint is 33 millió köbméter kitermelhető földgáz van a mezőben.

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/GE/hu/, http://hungary.mfa.gov.ge/, www.oroszvilag.hu

Tbilisoba

©Ruben Rukhkyan

    Minden nagyobb grúz városnak van ünnepélye. Idén kivételesen e hónap elején, s nem végén tartották a Tbiliszi napokat, melyeket 1979 óta jegyeznek. Ez egy kiváló alkalom arra, hogy az ország különböző nemzedékei és nemzetei közösen éltessék az életet. A kellemes októberi napfényben az aratás és szüret gyümölcsei bőségről árulkodnak, melyből mindenkinek jut. A színpadon bemutatkoznak minden régió képviselői, oszétok táncolnak, mások énekelnek illetve népviseletüket mutatják. A pultokon gőzölgő saslikok és borospalackok sorakoznak...

oszét gyerekek bemutatják táncukat
©Ruben Rukhkyan

   Każde większe miasto gruzińskie obchodzi swoje święto. W ostatnia niedzielę października całe Tbilisi bawi się na dorocznym festiwalu Tbilisoba. Jest to czas wspólnego ucztowania i cieszenia się życiem. Gruzini dziękują za obfite zbiory, gdyż właśnie w tym czasie ziemia jest najbogatsza w swoje dary. Ponadto październik przynosi ciepłą pogodę, wolną od letniego skwaru a krajobraz pokrywa mozaika kolorowych liści. Na przełom września i października przypadają zbiory winogron we wschodniej Gruzji.

Na Tbilisoba zjeżdża też ludność z każdego regionu Gruzji by godnie zaprezentować swoje strony i sprzedać świeże, soczyste płody rolne. Na festiwalu występuje wiele kapel i chórów, zarówno lodowych, jak i tych współczesnych. Głównym miejscem obchodów jest rozległy plac na lewym brzegu Mtkwari, u stóp świątyni Metechi. Odbywają się liczne kiermasze i targowiska a do zakupów zachęcają specjalnie obniżone z okazji święta ceny. W czasie Tbilisoba należy koniecznie skosztować pysznych szaszłyków i popić litrami wina... 

http://www.kaukaz.pl/gruzja/tbilisi/festiwal-tbilisoba-tbilisi.php

©Ruben Rukhkyan

Botanikus erdő

Azt mondták, hogy nem érdemes oda „elugrani”, mert ez egy egésznapos program. Persze nem hittem nekik, mert ha Davit iskola után ott lógott az osztálytársaival (akik jellemzően a szomszédok is voltak), akkor bizonyára két óra alatt én is végzek a tbiliszi botanikus kerttel. Csakhogy kiderült, hogy hiba van a fordítással, mivel nem létezik „botanikus erdő” fogalom.

Kissé illúzióromboló, hogy az iskolások nem a földközi-tengeri, himalájabeli, japán, észak-amerikai, szibériai, törökországi flórára voltak kíváncsiak tanítás után, hanem a szülői szemek elől bújtak el ide.

The first mention of the Botanical Garden, formerly a Royal one, dates back to 1671. The one we can visit nowadays was officially opened in 1845. On the area of 128 hectares the Garden protects more than 4500 plant species. The river Tsavkisi water divides the garden into two parts. Few bridges cross the river and there is also a high water fall. The botanical garden is nice to see on every season of the year, it , with its plants creates a kind of oasis in the middle of the city enabling the population to enjoy going out into the nature without leaving the city.

Utóirat: még kaukázusi növények is vannak a botanikus kertben :) 

Tiflisz - Yermakov képei

Dmitri Ivanovics Yermakov (Дмитрий Иванович Ермаков, 1846 – 1916) képei szülővárosáról, az egykori Tbilisziről, amit akkor még Tiflisznek hívtak.

"Az évszázadokon át perzsa kultúrájú Tiflisz (1936-tól Tbiliszi), „a Kaukázus gyöngye”, amely csak 1801-ben került orosz fennhatóság alá, a maga grúz, örmény, orosz, azeri-török, német, perzsa, francia lakosságával egészen 1917-ig egyedülálló kulturális, politikai és kereskedelmi híd volt Oroszország, Nyugat-Európa és a Közel-Kelet között."

Szöveg és kép: http://wangfolyo.blogspot.com/2010/11/kaukazus-kronikasa.html

Tbiliszi, városnézés Rubennel

A következő képek jogtulajdonosa Rukhkyan Ruben ©. Kapcsolafelvétel rajtam keresztül.
The owner of these photos is Ruben Rukhkyan ©. In case of interest the contact may be provided.

A főváros éjszaka

A legtöbb nemzetközi járat hajnal előtt landol Tbilisziben, s indulási időpontjuk alatt is sötét van még a városban. A felülről érkező látogató sokáig várja az éjszakai fényeket, de ahogy említettem, azok csak az utolsó percekben tűnnek fel. Mikor a gép már a kifutón gurul, messziről egy impozáns, nagyon fényes épület látható. Várjuk, hogy mikor állunk meg előtte. De nem, egy fekete, kezdetben nehezen meghatározható pont felé tartunk, elhagyjuk a fényben úszó építményt. Mint később megtudtam, a vasútállomás van ennyire kivilágítva (kár, hogy alig járnak vonatok, busz pedig éjszaka egyáltalán nem indul a város felé). Marad a taxi vagy az egész családdal kiérkező grúz ismerősök autója. Davit mondta, hogy amikor hazarepül, akkor legtöbbször nem csak a családja, hanem a barátai és a szomszédok is kimennek érte a repülőtérre.

A fővárosba vezető út hasonlít a Ferihegyről Budapest felé tartó úthoz, legalább is az elején, később a helyi építészet miatt más benyomások fogadják az embert.

Tbiliszibe érve sok kivilágított szökőkút látható (egyesek az államfőt a szökőkutak elnökének is nevezik), a Mtkvari folyó bal oldalán az erőd, jobbra pedig az elnöki palota van kivilágítva. Fényt kapnak az egyes szobrok, exkluzív hotelek, templomok és a hidak is. Annak ellenére, hogy a belvároshoz tartozik az úti célunk, a taxi egy alig néhány lámpával megvilágított utcába fordul be. A kapu túloldalán zseblámpával vagy telefonokkal kell világítanunk. Átlépünk egy alvó kutyán és két macskán, fel az első emeletre a falépcsőkön, még néhány lépés és egy erkélyes, magas mennyezetű lakásban találom magam. Úgy érzem, hogy ha a belvárosban egy másik utcában tett volna ki a sofőr, akkor is hasonló látvány fogadna.

Ez a főváros a csütörtök éjszaka borzalmas eseményeknek volt tanúja, melynek kimenetele az eddigi információk szerint hat halott és több száz eltűnt, bilincsbe vert és megvert tűntető, az elnök lemondását követelő demonstráció résztvevői.

A képek forrásai itt

Először Grúziában

A hegyekkel körbeölelt várost a repülőgép többször is körberepüli mielőtt landolna. Időnként mintha még egy-egy csúcs miatt feljebb emelkedne, máskor szinte oldalra fordulunk, nem lehet nem gondolni arra, hogy az ember milyen kicsi és a természet erős és hatalmas. Hajnali három óra felé járhat. A belső világítást már jóval korábban lekapcsolták. Sötétben, gondolatban készülünk fel először a grúz földerelépésre, egyelőre csak a körvonalak látszódnak. Feltűnnek Tbiliszi fényei...

Georgia is situated in the Caucasus, with an area of 69,875 km². It is a very mountainous country. The Likhi Range divides the country into eastern and western halves. Historically, the western portion of Georgia was known as Colchis while the eastern plateau was called Iberia (Kartli). Because of a complex geographic setting, mountains also isolate the northern region of Svaneti from the rest of Georgia.
The Greater Caucasus Mountain Range forms the northern border of Georgia. The main roads through the mountain range into Russian territory lead through the Roki Tunnel between South and North Ossetia and the Darial Gorge (in the Georgian region of Khevi). The southern portion of the country is bounded by the Lesser Caucasus Mountains. The Greater Caucasus Mountain Range is much higher in elevation than the Lesser Caucasus Mountains, with the highest peaks rising more than 5,000 meters above sea level.

(fénykép: innen, innen és innen)