Sokszínű grúz piac

Nemrég kaptam kétféle fűszert a tbiliszi piacról. Beraktam a többi fűszer közé és egy fél órára elhagytam a lakást. Mikor visszaérkeztem, az egész konyha illatozott, meglepte az orromat :-) A bazárból került még hozzám néhány lap thlápi és csurcshela (angol átírásban tklapi és churchkhela): az előbbi szárított gyümölcslekvár alapú, az utóbbi szőlőléből és dióból készült édesség. Aki nem tud most elrohanni a helyi piacra, az próbálja elképzelni a képek alapján:

íme a bejegyzés főszereplői: a csurcshela a gyertyaformájú édesség, bal oldalon lent pedig a thlápi (lapok, amin két köteg churchkhela van). Jobb oldalon elől szárított hurma. Saját fénykép.

néhány fűszer, forrás innen

a piac sajtokkal teli részéről egy árus, a kép forrása

egy őszi kép amiről azért még sok helyi gyümölcs hiányzik

az újévi fogás kötelező alapanyaga, egyébként év közben is kapható. A kép forrása.

Grúzia Magyarországon 11. - Felső szintű tanácskozások

A napokban magas rangú grúz politikusok jártak Budapesten, a téma a kettős adóztatás elkerülése, az AGRI gázvezeték jövője és Grúzia NATO csatlakozásának támogatása volt.

Nika Gilauri grúz miniszterelnök jelenlétében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Dimitri Gvindadze grúz pénzügyminiszter a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást írt alá csütörtökön a magyar-grúz üzleti fórumon, Budapesten. Magyarország és Grúzia egyaránt a megfelelő üzleti környezet kialakításán dolgozik, és az egyezmény hozzájárulhat a további kapcsolatok építéséhez. A grúz miniszterelnök a befektetési lehetőségekről szólva rámutatott arra, hogy az energiaszektoron belül a vízi erőművek területén, a turizmusban hotelek kialakításában jelentős projektek valósulnak meg.

Orbán Viktor miniszterelnök és grúz partnere, Nika Gilauri csütörtöki budapesti megbeszélésén egyetértett az azeri-grúz-román-magyar együttműködéssel létrehozandó gázvezeték megvalósításának fontosságában. A magyar és a grúz miniszterelnök emellett eszmét cserélt az országaikban végrehajtott adóreformokról, Nika Gilauri pedig magyar kollégája támogatását kérte Grúzia európai és transzatlanti integrációs törekvéseihez.

Az NGM adatai szerint a magyar-grúz áruforgalom 2010-ben szinte teljes egészében magyar exportból állt. A legfontosabb magyar exporttermékek körét 2010-ben a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek, híradástechnikai, hangrögzítő- és lejátszó készülékek, gabona és gabonakészítmények, közúti járművek tették ki.

Grúzia Magyarországon 10. - Grúzszámlálás

A Magyarországon élő grúzok száma a nagykövetségük szerint 40 állandó lakos +30-40 diák. De kik is ők, merre laknak és mivel foglalkoznak (mi hozta őket az országba)? Bevallom, nem ismerek senkit személyesen, de sokukra rátaláltam az interneten, így a 2011-es népszámlálás hivatalos adatainak megjelenése előtt a következő kalkulációt merem közzétenni a hosszabb ideje itt lakókról:

Kb. 4 fő a budapesti Grúz Nagykövetség alkalmazásában 
4 focista: a Győri ETO, a Lombard Pápa és a Pécs játékosai
1 pap, aki Szentesen, Beloianniszban és Budapesten szolgál
2 felsővezető Budapesten a CEU-nál ill. a PricewaterhouseCoopersnél
1 építész Szegeden
1 zongorista Budapesten
3 középiskolás és 3 egyetemista Budapesten és Szegeden
1 marketinges a General Motorsnál Budapesten
1 utazási irodában dolgozik Budapesten
1 irodai munkát végez Budapesten
1 kozmetikus-masszőr Budapesten és
1 röszkei lakos

A fentebb említettek grúz házastársait, szüleit és/vagy gyerekeit is hozzáadnám a listához és természetesen azokat sem szabad elfelejteni, akikre nem akadtam rá, de itt lenne a helyük. Kérem a kedves olvasót, hogy kommentálja ezt a bejegyzést, ha ismer ilyeneket, vagy hibás információt talált a listában, hogy minél teljesebb képet kapjunk a grúz diaszpóráról.

Tbiliszi régen és most

Grúzia fővárosának története az i.e. 4. évezredbe nyúlik vissza. Egykor erdő állt a mai város helyén, ahol 458-ban még a király vadászott, majd kiirtatta az erdőt és helyére várost építettett, melyet rögtön kinevezett fővárossá az addig ezt a feladatot betöltő Mcheta helyett (eredetileg Mcheta védelmét kellett ellátnia az új városnak a támadó perzsák ellenében). A város képe az évszázadok folyamán sokat változott, most tényleg csak egy kis részét fogom bemutatni. A régebbi képek a XX. század közepéből származnak. Bevallom, nekem helyenként jobban tetszik az egykori Tbiliszi, mint a jelenlegi... A fényképek forrása: forum.ge

(ez most is híd)

mára eltűnt az utakról

"Fedezd fel Grúziát"

A grúz Tourinform közzétette az idei reklámfilmét, itt lengyel nyelven tekinthető meg:

Apropó utazás: Krakkóból Tbiliszibe 34000 Ft-ért lehet retúr repülőjegyet venni a november-2013 januári időszakra. S épp csak lekéstem a 27ezres január eleji akciójukat, amikor nyárra kínált jegyeket a LOT.

Szorozd meg hússzal (számolunk)

           A grúzok nem tízes, hanem húszas számrendszerben gondolkoznak. A nyelvtanuló szempontjából ez azt jelenti, hogy különösebb logikai nehézségek nélkül el lehet számolni 1-tõl 19-ig, sõt, akár 29-ig, ha az ember tudja, hogy húsz után a 22 az „húsz-és-kettõ” így sorban kiejtve. De aztán jön a harminc, sõt, a harmincegy és a negyven, amelynek a létrehozásához már matematikusként kell gondolkozni. Íme néhány példa:

30 = 20+10

31 = 20+11

40 = 2x20

45 = 2x20+5

71 = 3x20+11

 

          Tehát ha az ember azt szeretné mondani, hogy a nagymamája 73 éves, akkor a 73-at a következõképpen mondja ki: három-húsz-és-tizenhárom. Ugye most már értitek?

Két grúz és két gitár=sok grúz

Igazából a grúz összefogásról szól ez a dal, de lehetne a világutazók zenéje, a nyelvtanulók hanganyaga, a többiek meg csak úgy élvezzék a dallamot. A cím jelentése: a grúzok szeretik egymást.

Grúzia Magyarországon 9. - Paradzsanov "karnevál"

1997 októberében Paradzsanov fesztivált rendeztek Budapesten: bemutatták a tbiliszi születésű rendező filmeit és képzőművészeti alkotásait. A következőkben a vele illetve róla készült interjúk részleteivel emlékezek meg az 1990-ben elhunyt művészre. Figyelem, az idézett cikkek között van negyed évszázados is, s ami még érdekes: magyarok élményeit jelenítik meg. Végül néhány filmjébe bele is lehet tekinteni…

„Nekem szerencsém volt, a mester abban az időben látott vendégül Tbiliszi fatornácos, emeletes, többszáz éves házában, amikor a börtönből már kiengedték, de dolgozni még nemigen hagyták. Tehát mindent „megrendezett” maga körül. 1985-öt írtunk, és egy amatőr színjátszó fesztivál győzteseiként tett jutalomutazás során fogadott néhányunkat (itthon jó kis botrány is lett ebből a vendégségből). Atlétatrikóban, joghurttal csillapítottam a negyven foknyi meleget a kőből épült földszint – valamikor akol lehetett – lepedőkkel letakart ablakai mögött. Szinte groteszk látvány volt dinamó gatyában, vizes zsebkendővel a fején. Jöttünkre felegyenesedett és rosszalló megjegyzéseket tett külső megjelenésünkre: „Hogy nézhetnek ki így művészek?!” Mindezt úgy mondta, mintha saját udvarmestere lenne, majd kacsintott és felvezetett saját magához, az emeletre. Itt őrizgette korábbi és majdani filmjeinek jelmezeit. Kinyitotta az egyik szekrényt, és palástot, barettot adott rám, kaukázusi szőnyegeket aggatott Bajkó Anikóra, a jelmeztervezőnőre. Anélkül, hogy kérdezte volna, tudta, mi vagyunk a látványtervezők.” Részlet a Fotóművészetből

„Elképesztő dolgokat engedett meg magának ebben a filmben. Például mindenütt, ahol forgatott, befestette a fákat, a köveket, a sziklákat. Néhány évvel később forgatáson voltam Kijev mellett, és feltűnt a távoli sziklacsúcsok különös színe: soha életemben nem láttam még ilyen kékszínű sziklákat! – kiáltottam föl. „Tudja – mondták nevetve a helybeliek –, pár évvel ezelőtt forgatott itt valami bolondos filmrendező, az festette be őket.” Persze rögtön eszembe jutott, hogy Paradzsanov is forgatott itt, és annak idején kékítővel festette be a sziklákat, hogy az esővíz ne moshassa le. A festék, így, egy időre a természeti táj részévé vált. Tudtommal őelőtte senkinek nem jutott eszébe, hogy a filmkocka helyett magát a természetet fesse be a megfelelő hangulat vagy szépség eléréséhez. Csak ő találhatta haloványaknak a természet színeit filmjeihez.” Filmvilág

“– Van magyar filmélménye?

– Jancsó Miklós... Nagyon sajnálom, hogy nem adatott meg nekem, hogy Budapestet láthassam, a ragyogó hidakat, a csodálatos múzeumokat. Goya is van ott, úgy tudom.

– Jöjjön el!

– Nemsokára meghalok. Huszonhárom zseniális forgatókönyvem van, plusz hat megíratlan.” A Filmvilág interjúja

A fenti részlet a "Gránátalma színe" című filmből. Orosz nyelvtudás nélkül is érdemes megtekinteni a művészt munka közben ide kattintva. S aki kedvet kapott a filmezéshez, az megnézheti a Szurami erőd legendáját teljes hosszában, itt például angol felirattal. Még áthallani az eredeti grúz nyelvet, bár az orosz narrátor igyekszik elnyomni.