Miért nem látni fehér bottal közlekedőket Grúzia utcáin?
Először arra gondoltam, hogy az utak állapota és a vezetési morál miatt, de
ahogy megtudtam, ennél sokkal többről van szó. Szükség van fehér botokra és más felszerelésekre, de még
fontosabb, hogy ezek használatára meg kell tanítani a gyengénlátókat – ám instruktorokból
hiány van. Olyan szakemberek kellenek, akik továbbadnák a tudásukat. A
társadalom gondolkodásán is változtatni kellene, mely szerint a grúzok „nem
mutatják ki a gyengeségeiket”, ezért a vakokat általában otthon, a lakásban
tartják, mintha szégyelnék őket. Az utóbbi a gondolatok Radecka Annától
származnak, aki számomra egy ismeretlen ismerős, a Varsói Egyetem megbízásából
évekig a Kaukázusban dolgozott és saját kezdeményezésből több ismeretterjesztő
tanfolyamot is szervezett lengyel előadókkal grúzoknak.
Az igazat bevallva nekem Tbiliszi utcáin nem a vakok jutottak
először az eszembe, hanem a mozgássérültek. Hiszen annyian vannak, akik a
háborúkban megsérültek, majd a fővárosba menekültek, mindenhol ott sántikálnak,
vagy éppen a parkban ülnek és sakkoznak! De nem emlékszem, hogy láttam volna kerekesszéket
mellettük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése