Grúziában férjhezmenetelkor a lányok elhagyják otthonukat, s férjük családjához költöznek. Szüleiktől való búcsúzáskor, nászajándékba egy könyvet kapnak: egy vaskos Rusztaveli kötetet, s ebből is azt a kiadást, melyet Zichy Mihály illusztrált!
A Tigrisbőrös lovagot (magyarra „Tariel, a párducbőrös lovag”-nak is fordították) minden grúz ismeri és (legalább részben) emlékezetből szavalják, ha úgy hozza a helyzet. Hiszen minden megtalálható Tariel történetében, ami jellemzi népüket, nem beszélve arról, hogy ma is aktuális problémák elevenednek meg a lapokon! A hazaszeretet, barátság, hűség, természetszeretet mellett több küzdelem, harc is van a történetben, mely erkölcsi kódexként is megállja helyét. A XII. századi grúz nemzeti eposz érdekessége, hogy India, Perzsia és Kína tájai is feltűnnek. (Az akkori Grúzia sok különböző nép olvasztótégelyévé vált, a keleti fanatizmussal ellentétben ekkor kezdődött el a reneszánsz, a szellemi megújulás kora, megelőzve ezzel más európai országokat.)
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban két kötet is kézbe vehető magyar nyelven, Zichy illusztrációival, az egyik példány ráadásul 94 éves. Tehát a grúz irodalom hazánkban már minimum egy évszázada jelen van J. Mindkét fordítás kiválóan sikerült, az egyiket grúz nyelvből (!) Vikár Béla készítette (akinek a nevéhez a Kalevala is köthető), a másik változaton pedig Weöres Sándor dolgozott.
A képen egy Zichy által illusztrált jelenet látható a műből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése